Mennyiért jönnének haza a magyarok? Megvan az ára

Már több mint 770 ezer azoknak a magyaroknak a száma, akik az alacsony hazai bérek miatt a külföldi munkavégzés mellett döntöttek. Egy friss elemzés szerint néhány millió forintos egyszeri juttatásért, valamint a 13. havi fizetés miatt már sokan elgondolkodnának a hazatelepülésen, írja az economx.hu. 

Míg 1990-ben közel 400 ezer magyar élt életvitelszerűen külföldön – ez a szám 2023-ra már 770 ezerre emelkedett, ami 75 százalékos növekedést jelent – ez derül ki az Egyensúly Intézet összefoglalójából, amit a külföldön munkát vállalók hazatelepülésének elősegítése miatt állítottak össze. 

Az aktív korúak vagyis a 20–64 éves korosztályban a magyarországi kivándorlók aránya 2010 és 2020 között több mint háromszorosára emelkedett: 2020-ban 4,4 százalék volt - 260 ezer fő- , de a koronavírus-járványt megelőzően, 2017-ben már elérte az 5,6 százalékot is, ami 339 ezer munkaképes korú kivándorlót jelentett.

A külföldön élők nagyjából öthatoda nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15–17 százalék azt tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 5–10 évben hazaköltözik.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 2028-ra a külföldön élő magyarok létszáma 770 ezerről 750 ezerre, míg hazautalásaik összege a GDP 2,2 százalékáról 1,4 százalékra fog csökkenni. Míg 2022-ben 3,8 milliárd dollár érkezett a külföldi magyarok számláiról Magyarországra, 2028-ra ez az összeg várhatóan 3,6 milliárd dollárra csökken. A 2004 után elsősorban munkavállalási célból kivándorolt, aktív korú állampolgárok 10 százalékának hazatérése 2028-ig évi 0,02–0,12 százalékpontos, 25 százalék hazatérése 0,05–0,3 százalékpontos, míg 33 százalék hazatérése 0,06–0,45 százalékpontos növekedési többletet eredményezne – hívja fel a döntéshozók figyelmét az intézet.

Az intézet szakmapolitikai javaslatai között szerepel, hogy a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat foglalkoztató vállalatok kapjanak egyszeri hazatérési támogatásra vagy bérkiegészítésre fordítható támogatást, ha az érintettek vállalják, hogy meghatározott ideig Magyarországon fognak dolgozni. Az állam emellett ösztönözze adókedvezményekkel a külföldről hazatért magyar munkavállalók foglalkoztatását a hazai kkv-knál.

Számítások szerint 2028-ig a különböző hazatérési forgatókönyvek megvalósulása esetén akár 300–1500 milliárd forinttal növekedhetne a magyar GDP nominális értéke.

A válaszadók 43 százaléka ösztönzőként egy 4 millió forintos egyszeri hazatérési támogatást jelölt meg. 35 százalék a kötelező 13. havi fizetést, 32 százalék a külföldi jövedelem felét elérő jövedelmet, 24 százalék pedig a 2 millió forintos egyszeri támogatást jelölte meg a legmotiválóbb elemként a hazatérése szempontjából.

A magyar ápolók fizetése egyes bérkategóriákban a márciusi béremeléssel Magyarországon eléri az 1800 eurót (700 ezer forint). Ugyanakkor Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Kórházszövetség konferenciáján azt mondta: a magyar ápolóbérekkel szemben Ausztriában ma 3700 euróért (1,4 millió forint) csábítják a dolgozókat és évente nem tizenkétszer, hanem tizennégyszer kapnak fizetést, így egy ápoló havi bére eléri már a 4200 eurót (1,6 millió forintot) is – sorolta a kamara elnöke.írja az economx.hu.