• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Egy magyar doktornő harca a dzsungelben

Lapszemle 2024.04.24 Forrás: wmn.hu
Egy magyar doktornő harca a dzsungelben

A magyar házaspár munkájának eredményeként előbb apró gyülekezet, majd kórház épült a bolíviai dzsungelben.

A Nobel-békedíjas orvos-lelkész Albert Schweitzerről és a ma is működő, legendás lambarenei kórházról, ahol többek közt leprás és maláriás betegeket gyógyítottak, sokan hallottak már. A Cserepka házaspárról azonban csak kevés szó esik, pedig életük, helytállásuk Schweitzeréhez hasonló - a wmn.hu írása.

Az ezredforduló idején magyar misszionáriusok életét kutattam, illetve dokumentáltam, így ismerkedtem meg Cserepka Jánosné dr. Ilonka Margittal, aki baptista lelkipásztor volt, és férjével, valamint két gyerekével a hatvanas-hetvenes években közel egy évtizedig szolgált Bolívia őserdeiben.

Munkájuk eredményeként előbb apró gyülekezet, majd kórház épült a dzsungelben. Írástudatlan, bennszülött lányokból diplomás nővéreket neveltek ki, a Rio Grande mellékágain pedig elindulhatott útjára egy kórházhajó.

Lehetőségem nyílt arra, hogy életinterjút készítsek vele, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy több napot töltöttem együtt vele, és beszélgettünk. Nemcsak az őserdőben végzett grandiózus munka volt az, ami megragadott, hanem Margit személyisége is. Egy akkor a hetvenes éveiben járó, erős asszonyt ismerhettem meg, aki mély keresztény hite, és a szolgálatra való elszántsága mellett teljes természetességgel, és a (jó értelemben vett) alázattal beszélt arról, hogyan vívták meg mindennapi küzdelmeiket.

Volt Margitban egyfajta bölcsesség is, ami gyakorta az idős emberek sajátja. Amikor már a felszínes dolgok lefoszlanak az emberről, kristálytisztán látja, és kicsit távolságtartóan tudja értékelni élete állomásainak jó és rossz oldalait is.

További részletek a cikkben.

Fenti kép forrása: Harmat Kiadó

Legolvasottabb cikkeink