• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

EGVE: A problémák a régiek, a vezetés változik

Egészségpolitika 2016.10.05 06:51 Forrás: Weborvos Szerző: Dr. Szepesi András
EGVE: A problémák a régiek, a vezetés változik

Béremelés, kórházadósság, kancellária-rendszer: így látják a kórházak helyzetét az intézmények gazdasági vezetői.

Szakmai kongresszus, népszavazás után. Megnyugodhatnak a kedélyek. Az élet megy tovább. Legalább is reméljük. Az egészségügyben persze szokás szerint egy percre se állhatott le a betegellátás, akkor se, ha sok gond és megoldatlan kérdés között működnek. Ezekről kérdezzük Molnár Attilát, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnökét a XXIII. Magyarországi Egészségügyi Napok, az EGVE kongresszusa előtt.

- Hogyan látja az egészségügyben végrehajtott béremelés eredményét?
- Örvendetes dolog, hogy az október havi kifizetéssel mintegy 94 ezer egészségügyi dolgozó bére jelentősen emelkedik. Azt viszont nagyon sajnálom, 25 ezer komolyan dolgozó ember ebből kimaradt.

- Ez valóban súlyos feszültségekkel járó kérdés. Kik maradtak ki a béremelésből?
- A kimaradtak a gazdasági-műszaki területen dolgoznak. Szokták őket kiszolgáló személyzetnek is nevezni, de úgy gondolom, hogy ők nélkülözhetetlen elemei az ellátó rendszernek. Nélkülük ugyanúgy nem működne, ahogy nem tudna működni orvosok vagy szakdolgozók nélkül. Egyszer valaki „láthatatlan légiónak" nevezett minket, hiszen sem a betegek, sem a gyógyító személyzet nem észleli a jelenlétüket, ha jól mennek a dolgok. De ha nem megy a lift, nincs világítás, fűtés, nem működik a konyha, vagy probléma akad a bérszámfejtéssel vagy az informatikával, azonnal kiderül, hogy milyen fontos a jelenlétük, a munkájuk.

- Mit tett az EGVE azért, hogy ők láthatóvá váljanak a döntéshozók számára?
- Mi folyamatosan egyeztettünk a döntéshozókkal arról, hogy nem szabad megfeledkezni róluk. Idén nyáron eljutottunk abba a fázisba, hogy megtörtént az előkészítő megbeszélés a szakszervezet, az államtitkárság, valamint az EGVE között. Úgy álltunk föl az asztaltól, hogy az igényünk jogos, és ősszel folytatjuk. Nagyon bízom benne, hogy a népszavazás után sor kerül a további megbeszélésre. Mi azzal készülünk, hogy készítettünk egy nagyon komoly felmérést, a gazdasági-műszaki területen dolgozók munkakörülményeiről. Ebben az anyagban a létszám, a bér és az egyéb körülmények is benne vannak, és erről a kongresszuson fogunk tájékoztatást adni a széles szakmai közvélemény számára. Reméljük, hogy ez elegendő muníciót fog jelenteni a kormánnyal folytatandó bértárgyalások megalapozásához.

Az előzményekhez tartozik, hogy a korábbi bértárgyalásokon minden érdekképviselet, még a Magyar Orvosi Kamara és a Szakdolgozói Kamara is kérte a döntéshozókat, hogy ne feledkezzenek meg a gazdasági-műszaki területeken dolgozó kollégáikról. Sajnálom, hogy másként alakult.

- Az idén is rengeteget hallunk a kórházi, intézményi adósságokról. Egyik hónapban győzelmi jelentés: alig emelkedett! Másik hónapban gyászjelentés: 2-3 milliárd forinttal nőtt a lejárt szállítói tartozás állomány. Mi a véleményük erről az EGVE szakértőinek?
- Az adósság állomány növekedésben van egy szezonalitás, ami a kórházi működésben is tetten érhető. Pl. a nyári hónapok alacsonyabb intenzitású működése a költségekben is megjelenik, és ez megjelenik az adósságnövekedés ütemében is. Mivel a finanszírozás 2 hónappal később követi a teljesítést, így néha meglepetésként észlelik a növekedést vagy csökkenést.

De nem akarom megkerülni a kérdést: egyelőre nem sikerült megteremteni a kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeit. Azt nem tartom jó megoldásnak, hogy esetleg az év végén a fenntartó és az OEP segítségével kifizetjük az adósságokat. A jó megoldást abban látom, hogy pontosan mérni és ismerni kell a kórházak valóságos és indokolt költségeit, és a finanszírozást ehhez kell igazítani.

- Nem okoz ez állandó zavart, áremelkedést a beszállítói piacon?
- Dehogynem! Az adósságok okozta veszteségeket a szállítók, mivel ők nem bankok vagy hitelintézetek csak úgy tudják kezelni, hogy „beárazzák" és ez beépül az árakba. Ez senkinek sem jó.

 -Mi a helyzet a kancellári rendszerrel? A kérdés hónapok óta napirenden van, de a megoldás egyelőre nem körvonalazódik.
- Én jó megoldásnak látom az úgynevezett kancellári rendszert. Azt is többször elmondtam már, hogy pontosan azért, mert ez a világ gyakorlata. Kórházak együttműködnek gazdaságilag, akár szervezetileg is. Európában már mindenütt ilyen kórházcsoportok vagy holdingok keretében együttműködve eredményesebbek tudnak lenni. Ha ezt a vonalat célozza meg a kancellári rendszer, az mindenképpen jó irány. Hogy ez azután regionálisan vagy megyei méretekben szerveződik, az egy következő kérdés. Én úgy látom, hogy a magyar társadalom, a közigazgatás, a politika megyei szintre rendeződik.

Az is lehet egy jó megoldás, hogy megyei szintű együttműködésről elindulunk, amiből úgyis tovább kell lépni, mert egy-egy megye az ellátás teljes spektrumát nem tudja biztosítani a lakosság számára. Tehát a következő lépés majd a megyék közötti együttműködés, a megyék közötti kapcsolatok kialakítása lesz. Azt különösen jónak tartanám, ha az új működési struktúrát alulról építkezve hoznánk létre.

- A nyár elején megtörtént a korábban külön csatornán folyósított béremelések beépítése a finanszírozás rendszerébe, az alapdíj megemelésével. Mi erről a véleményük?
- Én ezt nagyon örvendetesnek tartom, különösen azért, mert az EGVE különféle szakmai állásfoglalásaiban 5 éve folyamatosan javasolja. Ez a helyes, ez a járható út, tehát hogy a finanszírozás egy csatornán működjön. Azt az elemét is pozitívnak tartom, hogy így a menedzsmentnek egy pici mozgástere keletkezett a béremelések elosztásában. Ezzel orvosolni lehet azokat a bérfeszültségeket, amelyeket a felülről diktált béremelés indokolatlanul okozott az egyes dolgozók között.

- Milyen hatása lesz az egyesület életére a kongresszus keretében zajló közgyűlésnek?
 -Mérföldkőhöz érkezett az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete. Alapvetően azért, mert számos meghatározó jelentőségű kollégánk elérte a nyugdíjkorhatárt, és így távoznak a vállat tisztségeikből. Helyükre új tisztségviselőket választunk.
A közgyűlés keretében adom át az elnöki posztot Törökné Kaufmann Zsuzsa kolléganőmnek. Munkájához erőt, türelmet, kitartást kívánok, amelyet előző elnökként minden erőmmel és tudásommal segíteni fogok.

Egyik fontos feladatom lesz a továbbiakban az EGVE képviselete az Európai Kórházigazgatók Egyesületében, annak megválasztott vezetőségi tagjaként. Bízom abban, hogy a közgyűlési választás egyben fiatalítást jelent az EGVE vezetése számára. Várhatóan megfelelő tapasztalatokkal és végzettséggel rendelkező fiatalabb kollégák kerülnek be a vezetésbe, és velük sokkal eredményesebben és hatékonyabban fogjuk végezni a feladatainkat, ami elsősorban a gazdasági – műszaki területen dolgozók érdekeinek képviseletét jelenti.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink