• kórházadósság
    • Mégsem tartják csalóknak a kórházigazgatókat?

      Mégsem tartják csalóknak a kórházigazgatókat?

    • Az ÁEEK sillabuszt készített a kórházaknak

      Az ÁEEK sillabuszt készített a kórházaknak

    • Kökény: Van mitől félni az egészségügyben

      Kökény: Van mitől félni az egészségügyben

  • Zombor-csomag
    • Ágazati egyeztetés: a mackósajttól a forráshiányig

      Ágazati egyeztetés: a mackósajttól a forráshiányig

    • A nővérek türelme elfogyott, ki lesz a következő?

      A nővérek türelme elfogyott, ki lesz a következő?

    • Zombort hiába várták a konferenciára

      Zombort hiába várták a konferenciára

  • bérrendezés
    • Éhbérért dolgoznak az egészségügyben

      Éhbérért dolgoznak az egészségügyben

    • Szociális szféra: jövőre is jár a bérkiegészítés

      Szociális szféra: jövőre is jár a bérkiegészítés

    • Méltánytalan körülmények, haldokló kórházak

      Méltánytalan körülmények, haldokló kórházak

Szeretnék Boldog lenni

Orvos válaszol 2009.12.30 01:00

Szeretnék Boldog lenni

Kedves Doktor Úr!
Egy 22 éves lány vagyok, nem is tudom hol kezdjem. Nem tudok örülni semminek, képtelen vagyok kimutatni a pozitív érzéseimet, dühkirohanásaim vannak amiket ajtócsapkodással, ordibálással stb tudok levezetni. Legutobb képes voltam kárt tenni magamban és megvágdostam a csuklómat mert ugy éreztem másképp nem tudok lenyugodni, nem értem hogy voltam képes erre. Nagyon zárkozott vagyok, állandó hangulatvátozásaim vannak hol jól érzem magam és van hogy felkelni sincs kedvem, ok nélkül rámtör a sirás és küzdök a pánikrohamok ellen.3 hete szakitott velem a párom azóta minden sokkal rosszabb. Napokig csak feküdtem, sírtam és nyugtatót szedtem. Ez idő alatt fogytam és a 170 cenimhez már csak 42 kg vagyok. Már nem érzem magam nőiesnek, hizni nem tudok, étvágyam nincs de ha van is egy falat sem megy le a torkomon és evés után mindig ugyérzem megfulladok. Már nem tudok aludni, ha mégis rémálmaim vannak amikből legtöbbször sirva ébredek szinte mindig fáj a fejem. Állandó szörnyű gondolatim
vannak amiket nem tudok irányitani.Nem tudom elviselni önmagam megfojt a személyiségem. Ugy érzem hogy ott van bennem az a nyitott felszabadult boldog nő de nem tud kitörni. Nem birom már ezt igy tovább! Fiatal vagyok szeretnék boldog és kiegyensúlyott nő lenni. Senkivel nem tudok beszélni az érzéseimről nem tudom hogy egy pszichologusnak képes lennék e megnyilni. Gyógyszereket nem akarok szedni mert nem tudom lenyelni őket általában amit lehet azt összerágom. Szerenék segiteni magamon! Kérem segitsen!!! Bocsásson meg a levelem kicsit hosszura nyúlt!
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Kedves levélíró!

Igen, mindannyian szeretnénk boldogak lenni. Keveseknek sikerül. Ahogy a leveléből kiérzem, Önnek nagyon nehéz gyerekkora volt és az érzelmi, időnként nagyon heves reakciók is ennek talaján alakulhattak ki. Ha nincs igazam elnézést, nem vagyok jós.
Abban igaza van, hogy a gyógyszer nem hoz teljes megoldást, de néha ez a kisebbik rossz.
A valódi megoldás az érzelmek kontrollja, amit bizony meg kell tanulni, sokshzor sok kinlódás árán. De ez valódi megoldás.
Ne akarjon azonnali és gyors sikereket, eredményeket. A negatívumot is el kell tudni fogadni, ha ez sikerül a gondolkodásában megjelennek a pozitív elemek.

együttérzéssel: dr.Lajtavári László

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink