• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Statinkezelés az életveszélyes ritmuszavarok ellen

Szakmai írások Forrás: Weborvos Szerző:

Koszorúér-betegekben atorvastatin szedése mellett ritkábbak az életveszélyes szívritmuszavarok.

Világszerte mind több szívbeteg él mellkasába implantált cardioverter defibrillátorral (ICD). Egy most ismertetett vizsgálat (Cholesterol Lowering and Arrhythmias Recurrences after Internal Defibrillator Implantation = CLARIDI) azzal foglalkozott, hogyan befolyásolja  placebohoz mérve a lipid-csökkentés atorvastatinnal az életveszélyes ritmuszavarok – kamrai tachycardia, kamra fibrilláció - bekövetkeztét.


A tanulmányban 106 olyan beteg vett részt, akik 86 százalékába egy hónapon belül ültették be a defibrillátort és csaknem valamennyien azért szorultak az implantációra, mert tartós kamrai tachycardiájuk volt. A betegek randomizáltan vagy placebot (53), vagy napi 80 mg atorvastatint (53) szedtek. Az átlagos követési idő 12 hónap volt. A vizsgált személyek többségének anamnézisében (87 százalék) infarktus szerepelt, az esetek csaknem felében volt keringési elégtelenség.


A statinnal kezeltek LDL-koleszterin szintje a kiindulási átlag 130 mg/dL értékről 65 mg/dL-re csökkent, a placebo csoportban értékelhetően nem változott. A vizsgálat elsődleges végpontja az ICD mellett bekövetkező kamrai tachycardia vagy fibrilláció volt – ez szignifikánsan ritkábban fordult elő statin terápia mellett (placebo:38 százalék, atorvastatin:21 százalék, kockázati arány 0.47, p=0.04). A másodlagos végpontokban (halál, infarktus, revaszkularizáció, szélütés együttesen) a két csoport között statisztikailag értékelhető különbség nem volt (placebo:6 százalék, atorvastatin: 9 százalék, p=0.72).

 
A vizsgálat először bizonyította megfelelően kontrollált körülmények között, hogy koszorúér-betegekben az életveszélyes szívritmus-zavarok atorvastatin szedése mellett ritkábbak, és így az ICD működésére, az áramütésre ritkábban van szükség. Későbbi, részletesebb tanulmányoknak kell tisztázniuk, hogy a statin terápia kedvező, antiarrhythmias hatása az atorvastatin lipid-csökkentő tulajdonságának, vagy valamilyen pleiotrop hatásnak köszönhető, illetve ez specifikus effektus-e, vagy csoporthatás.
(Forrás: Heart Rhythm Society Meeting, Boston, MA, 2006. május.)

Legolvasottabb cikkeink