• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Miniszetterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

      Miniszetterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

    • Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

  • EESZT
    • Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

      Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

      EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

Gének millióit fedezték fel a mikrobiomban

Hírek 2017.09.21 17:26 Forrás: MTI
Gének millióit fedezték fel a mikrobiomban

Minél több tudható ezekrők a mikroorganizmusokról, annál valószínűbb, hogy manipulálni lehet őket.

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberi szervezetben - bélrendszerben, bőrön, szájban - élő mikrobiomban, azaz a mikrobák közösségében. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a tudósok jobban megismerjék, milyen szerepet játszik a több trillió mikroorganizmus az ember egészségében és betegségeiben - írta a ScienceDaily.com.

Az új kutatás segítségével megérthetik, hogyan változik idővel a mikrobák összetétele, valamint azt is, milyen különbségek vannak az egyes emberek mikrobáinak egyéni összetételében. "Minél többet tudunk ezekről a mikroorganizmusokról, annál valószínűbb, hogy az egészségi állapotunk javítása érdekében képesek leszünk manipulálni őket" - mondta Owen White, a Marylandi Egyetem közegészségügyi professzora.

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány az emberi mikrobiom eddigi legnagyobb szabású kutatása volt a Harvard, a Marylandi Orvostudományi Egyetem, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) közreműködésében. A tudósok 1635 mikrobamintát elemeztek abból a 2355-ből, melyet 265 embertől gyűjtöttek különböző időpontokban. A mintákon a DNS szekvenálásának módszerét alkalmazták, hogy azonosítsák, milyen mikrobák élnek a test különböző tájain, elemezték működésüket és azt, hogy állandóak-e vagy idővel változnak.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink