Nem rejtély már az agy oxigénellátása sem

A Rochesteri és a Koppenhágai Egyetem együtt fejlesztett ki egy új képalkotási technikát, ami rendkívül részletes képeket hoz létre az oxigén mozgásáról egerek agyában. A könnyen reprodukálható módszer lehetővé teszi a kutatók számára, hogy pontosabban tanulmányozzák az agyi oxigénhiányt, ami például sztrók vagy szívroham során következik be. Az új kutatási eszköz arra is rávilágított (szó szerint is), hogy a mozgásszegény életmód növelheti az olyan betegségek kockázatát, mint az Alzheimer-kór  - írta a ScienceDaily nyomán az index.hu.

Az egyik kutató, Maiken Nedergaard úgy kommentálta felfedezésüket, hogy folyamatosan és az agy nagy területén nyomon tudják követni az oxigénkoncentráció változásait. Valós időben kapnak részletes képet arról, hogy mi történik az agyban, így azonosíthatják az átmeneti oxigénhiány korábban nem észlelt területeit, amelyek tükrözik a véráramlás azon változásait, amik neurológiai rendellenességeket okozhatnak.

Az új módszer a szentjánosbogarakban található biolumineszcens fehérjék kémiai rokonait használja, ezek egy víruson keresztül utasításokat adnak a sejteknek egy fehérje enzim formájában történő előállítására. Ha ez az enzim találkozik egy másik kémiai vegyülettel, a furimazin nevű szubsztráttal, fény jön létre.

Az egerek megfigyelése során a kutatók láthatták, hogy az agy bizonyos apró területei néha percekre is elsötétednek, vagyis az oxigénellátás megszakad. Ezt a hajszálerek működésének döcögése okozza, amikor a fehérvérsejtek ideiglenesen blokkolják őket. Kiderült, ez gyakrabban fordult elő nyugalmi állapotban lévő egerek agyában, mint az aktív állatoknál. A kutatók azt feltételezik, hogy ez a jelenség az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő és az Alzheimer kórképénél is egyértelműen kimutatható. További részletek a teljes cikkben