• Ónodi-Szűcs
    • Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

      Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

  • EBP
    • EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

      EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

    • Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

      Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

    • Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

      Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

  • EESZT
    • Nagykorúsítani kellene a betegeket

      Nagykorúsítani kellene a betegeket

    • Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

      Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

    • A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere

      A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere

Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

Egészségpolitika 2017.11.09 16:53 Frissítve Forrás: Weborvos Szerző: Sándor Judit
Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

Döbbenetesen lelakott kórházak, kontra high tech az ellátásban – szorító kettőség, kihaló szakmák és rengeteg beteg.

Kezdik átlátni és kezdenek hinni az Egészséges Budapest Program (EBP) megvalósulásában az ágazat szereplői, akik ma (végre) szokatlanul őszintén beszéltek a nyilvánosság előtt reményeikről, gondjaikról. Akad, aki amiatt aggódik, hogy idővel majd lecsípnek a fejlesztési forrásokból, míg mások arra figyelmeztetnek, hogy a korszerű struktúra működtetése többe is fog kerülni a mostani, sokszor „gulághoz hasonló állapotok" finanszírozásához képest.

A fokozódó orvoshiány kifutása is aggasztó, bár a centrumkórházakkal van esély a helyzeten valamelyest javítani, ám egyes szakterületeken meg kell többszörözni az orvosok számát, hogy az ellátást a modern struktúrában is biztosítani tudják – összegezhető nagyon röviden, mi hangzott el az IME szaklap mai konferenciájának délelőtti szakaszában, amelynek fő témája az EBP volt, méghozzá egészen izgalmas formában.

Kellenek a források a régiónak

A program miniszteri biztosa, Cserháti Péter annak örült, hogy komoly politikai támogatottságra tett szert immár a fővárosi egészségügy megújítása. Rámutatott, bőven van mit pótolni a közép-magyarországi régióban a források ügyében: bár a főváros 4,3 millió beteget lát el, mégis nagyon szerény mértékben jutott egészségügyi fejlesztésekhez szemben a vidékkel (440 milliárd forint uniós forrás), amely például még a modern városok programból is kap intézményei modernizálására forrásokat. Ha a fővárosi intézmények amortizációs igényét (96 milliárd forint) nézzük, amire csak vis maiorként jutott a kórházfenntartó ÁEEK-től (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) 1,4 milliárd forint, akkor azt is lehet mondani Cserháti szerint, hogy az EBP az első időben az elmaradt amortizációt pótolja.

Az idei forráskeret (orvostechnológiára 75, egyházi kórházak fejlesztésére 20, KEOP-ra 34, az OSEI kialakítására 11,7 milliárd) a maga 151 milliárd forintjával messze van a vidéknek juttatott több százmilliárdos fejlesztésektől, tette hozzá. Azt is kiszámolták, hogy a fejlesztendő centrumoknál az egy ágyra jutó átlagos bekerülés értéke 110 millió forint lesz.

Bonyolultabbá vált az EBP programirodája, hiszen a struktúra is egyre összetettebb: együtt kell dolgoznia az ÁEEK-nek, a Honvédelmi Minisztériumnak, a Semmelweis Egyetemnek és az egyházaknak. Arról is beszélt, hogy lassan kiviteli terveket kell a kormánynak szállítaniuk: év végéig 24 helyszín kiviteli terveire kell közbeszerzést kiírniuk, beleértve az Észak-pesti Centrum 1,5 milliárd forintos tervezését. Sikerként könyvelte el, hogy az ágazat számára 6 milliárdról 18 milliárd forintra tudták bővíteni a pályázható KEOP-keretet, amelyből 12 milliárd az EBP-ben lesz elkölthető.

Ki fog gyógyítani az új centrumkórházakban?

A rendszerváltás óta nem volt számottevő kórházfejlesztés a fővárosban, érzékeltette az EBP jelentőségét Stubnya Gusztáv, az ÁEEK egészségügyi szolgáltatásfejlesztési igazgatója, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az infrastruktúra mellett a humánerőforrás is fontos kérdés. A kórházfenntartó számításai szerint 2036-ra tovább csökken a nyilvántartásban lévő orvosok száma, s a mai, 31,5 ezer helyett várhatóan csak 27 ezren lesznek, ha a tendenciák nem változnak. Ráadásul ma már nem számolhat az ágazat munkaerő-bevándorlással, csak a hazai képzésre támaszkodhat: évente 1200 orvos végez.

Már ma gond, hogy egyes kisszakmákat, mint az érsebészet, a mellkassebészet, nagyon kevesen gyakorolják, a csökkenés például odáig vezetett, hogy nyáron a leendő centrumintézmény, a Honvédkórház nem tudta folyamatosan biztosítani az érsebészeti ellátást. Úgy vélte, az EBP-ben a centrumkórházak a társkórházakkal biztosíthatják a szakembereket, ám a kisebb kórházakban már biztosan nem lesznek ilyen szakorvosok.

Későbbi hozzászólásában Cserháti Péter elmondta, hogy 2023-ra, a három fővárosi centrum munkába állásához többek között 90 érsebészre lesz/lenne szükség, miközben ma csupán 39 a szakmát gyakorló aktív orvosok száma. (És akkor még nem beszéltünk arról, hogy más érsebészi tudást igényel például egy aortaműtét, és mást egy perifériás érbeteg kezelése.) Az orvoshiány nem csak ezeket a kisszakmákat sújtja: elhangzott, hogy pszichiáterek „nincsenek", még osztályvezető főorvosnak sem mennek az állami intézményekbe, inkább a magánellátásban keresnek lehetőséget azok, akik még egyáltalán itthon gyógyítanak.

Az EBP közbeszerzéseiről Stubnya Gusztáv elmondta, három MR, 4 CT, 4 DSA és számos UH-készülék szerepel a listán. Emellett fontosnak tartják az informatikai ellátás javítását: kétezer számítógépet, ezekhez tartozó hálózati eszközöket, monitorokat, nyomtatókat vásárolnak még idén, hogy legalább az átlagos szintre emeljék az informatikát a fővárosi kórházakban.

Járóbeteg-ellátás az EBP-ben

Sok anomáliát kell megoldani a főváros járóbeteg-ellátásában is, ahol az összes járó orvos-beteg találkozás 42 százaléka zajlik, mutatott rá Mayer Ákos, az EBP járóbeteg-szakellátási igazgatója. Beszélt arról a 20 milliárd forintos fejlesztési csomagról, amelyről szeptember végén jelent meg kormányhatározat, s amelyről lapunk is részletesen beszámolt.

A fejlesztésben érintett újbudai szakrendelő főigazgatója, Kóti Tamás és a II. kerületi szolgálat főigazgatója, Polák László tájékoztatásából kiderült, hogy már régóta dédelgetett, s az idők során készre érett terveket sikerül valóra váltaniuk az EBP-ben.

Hasonlóan kész tervekről beszélt a Honvédkórház esetében Lehoczky Péter igazgató, mondván, a mostani 37 ellátási profil 44-re fog bővülni, s hogy az Észak-Pesti Centrum holisztikusan lett megtervezve.

A Dél-Budai Centrum igazgatója, Jákó Kinga hozzászólásából kiderült, hogy a miniszterelnöki megbízott érkezésével (Bedros Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója) folyik az orvosszakmai program átgyúrása, ugyanis a minden értelemben zöldmezős beruházással létrejövő új kórházcentrumban nagyobb szerepet kap a Szent Imre kórház. Az igazgató nagyon bízik a diplomás szakdolgozók kompetenciájának szélesítésében, hiszen terhet vehetnek le az orvosok válláról.

Egy vidéki orvosegyetem szintjére nő költségvetésével a Dél-Pesti Centrum Vályi-Nagy István, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főigazgatója szerint: most 27 milliárd forintos az éves költségvetése az ESZSZK-nak, míg az integráció után 35-40 milliárd lehet.

A három fővárosi centrum átadása 2022-ben várható, míg a járóbeteg-ellátás fejlesztése várhatóan 2020-ra mindenhol befejeződik. Aki pedig tanulmányozni szeretné az EBP-t, annak kormányhatározatokat, -rendeleteket kell átnéznie, mert másféle dokumentumként nem találja.

Hogy hogy áll az EESZT. Bizony leáll(t) - az IME konferencia EESZT-ről szóló része.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink