• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

      Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Infarktus: nem figyelünk a tünetekre

Lapszemle 2017.04.10 07:04 Forrás: vg.hu
Infarktus: nem figyelünk a tünetekre

Minden perccel szívizomsejteket vesztünk, hat óra elteltével pedig elhal a szívizom, ezért fontos mielőbb orvoshoz jutni.

A szívbetegség elkerülhető, Magyarországon mégis minden második ember szív- és érrendszeri megbetegedések miatt hal meg. A gyanús tüneteknél azonnal mentőt kell hívni, de ezt sokan nem teszik, ezért is van az, hogy míg Ausztriában átlag hetven percen belül orvosnál van egy infarktusos beteg, nálunk jó, ha négy órán belül – idézte a vg.hu Merkely Béla orvosprofesszort, aki arról is beszélt, hogy melyek a szívgyógyászat legújabb kihívásai.

A hazai szívgyógyászatot nemzetközi szinten is elismerik. Magyarországon mégis minden második ember szív- és érrendszeri megbetegedések miatt hal meg. Mi ennek az oka?
– Nemcsak nálunk van így, ez egy világjárvány. A fejlett országok mindegyikében 30–60 százalék között van ez a mutató. Fontos azonban tudni, hogy a magas vérnyomás előfordulási gyakorisága nagyon magas hazánkban, szinte a felnőtt lakosság kétharmadát érinti. Növekszik a cukorbetegség és az elhízás is, ezek pedig súlyos rizikófaktorok. Örvendetes ugyanakkor, hogy az elmúlt húsz évben hét évvel javult a várható élettartam, ebből pedig négy év a szívbetegségek jobb kezelésének és a kedvező életmódbeli változásoknak köszönhető.

A technológiai, informatikai fejlődés minden területen újabb és újabb eredményeket produkál. Sokszor szinte az egyetemi évek alatt évülnek el eljárások. Mennyire érinti ez a felgyorsult fejlődés a szívgyógyászatot?
– Amikor én végeztem, akkor olyan módszerek voltak mind a szívritmuszavar, a koszorúér-betegség, mind pedig a szívelégtelenség kezelésére, amelyek közül ma már egyiket sem használjuk. Huszonöt éve még ott tartottunk, hogy gyógyszeres kezeléssel kezdtük feloldani az infarktus során keletkezett vérrögöt az elzáródott érben. Ma viszont már azonnali ellátásra van lehetőség. Egy gyors műtéti eljárással, katéterrel biztosítjuk az ilyen erek átjárhatóságát. Ez a beteg beérkezésÉtől számított 25 percen belül megtörténik. Szívritmuszavar esetében nemrég szintén csak folyamatos gyógyszerszedéssel próbáltuk kezelni a betegeket, ma már egy kis műtéttel a ritmuszavar okát tudjuk megszüntetni. Ez egy rádiófrekvenciás beavatkozás, amelynek köszönhetően a betegnek később már nem kell gyógyszert szednie. Az új fejlesztések jóvoltából ma már olyan speciá­lis pacemakerek vannak, amelyek vissza tudják adni a szívizomnak az erejét. A szívtranszplantáció, a műszívkezelés mindennapos, bevett gyakorlattá lett... A teljes interjú

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink